D O M I N I K- K E R T É SZ E T örökzöldek-díszcserjék-dísz-és-gyümölcsfák

Tóth Ádám kertépítő természetesen azt javasolja, hogy kócos kertünkkel forduljunk szakemberhez. De tudja jól, hogy erre nincs mindig kellő keret, ezért megosztja velünk a házilagos kerttervezés alapjait. A Kertguru kertépítője most ad nekünk tíz hasznos tippet, hogyan is fogjunk hozzá.

Kiskert, nagy kert, hátsó udvar – nem a méret a lényeg. A legjobb kert, ahol az ember jól érzi magát minden időben. Ha van egy talpalatnyi zöld felület, amit megművelhetünk, az már a mi kertünk. És mindenkié, aki látja, használja, élvezi. Most költöztünk be? Évek óta parlagon hever? Túlnőtt rajtunk? Elgyomosodott? Ha elszántuk magunkat a változásra, akkor már csak tervezés, szervezés és számolás kell, mielőtt belevágnánk az ásót a földbe. Segítünk.
A tervezés fontosságát nem lehet túlbecsülni. Előbb az ötletelés, aztán az ültetés, soha nem fordítva. Ha magunk végezzük a kivitelezést, akkor is jól jöhet a szaksegítség. A tervezésből ne hagyjuk ki a család többi tagját sem, nekik is biztosan vannak elképzeléseik, vad és praktikus ötleteik: hinta, ruhaszárító, kutya kennel, kosárpalánk, mesterséges szánkódomb, rózsalabirintus, zen kavicsmedence. Gyűjthetünk ötleteket könyvekből, az internetről, amit egy gyakorlott kertésszel vagy kerttervezővel átrostálhatunk és letisztázhatjuk megvalósítható koncepcióvá. Lássuk a dolgok menetét step- by- step.

Kiskert, nagy kert, hátsó udvar – nem a méret a lényeg

1. lépés: Határozzuk meg szóban, hogy mit szeretnénk. Hasznos legyen a kert vagy látványos? Buja vagy levegős? Formális vagy romantikus? Vegyük számba a meglévő adottságokat: fák, cserjék, gyep, ágyások, vízelvezetés, fekvés, terepviszonyok, benapozás, a talaj minősége. Mit szeretünk, mivel vagyunk elégedetlenek? Képzeljük el, hogyan fogjuk használni: az ablakon át csodáljuk csak, vagy kint gyomlálunk, ha esik, ha fúj?

2. lépés: Mérjük le pontosan a kertesíteni kívánt területet és vázoljuk fel arányosan kockás papíron, jelölve a ház kijáratait és az állandó objektumokat (kút, szerszámos, garázs, medence). Vegyük figyelembe a szomszédos kertek adottságait és hatását a mi kertünkre: árnyékot adó fákat, bokrokat, kerítéseket.

3. lépés: Első lépésként a kert funkcionális elemeit határozzuk meg. Hol vannak a kijáratok, a benapozott és árnyékos részek, mennyire kötöttek vagy szabadok, átláthatók vagy zártak a határvonalak. Listázzuk, majd vázoljuk fel a várható tevékenységek zónáit és a feltétlenül megvalósítandó kerti elemek: veranda, étkező terasz, olvasó sarok, kocsibeálló, szalonnasütő, fűszer- és konyhakert, virágágyás, gyümölcsös, komposztáló, gyep, játszótér, homokozó, tyúkól, nyúlketrec, fenyőfa. Sakkozzunk a zónákkal egymás javára vagy rovására.

4. lépés: Kössük össze és határoljuk el a zónákat. Most jöhetnek a szilárd vagy puha burkolatú járdák, tipegők, ösvények és sövények, szobrok, kordonok, térdfalak és támfalak.

A legjobb kert, ahol az ember jól érzi magát minden időben

5. lépés: Dolgozzuk ki részletesen az új részeket. Milyen legyen a grillező, a kerti pad, a hinta, a zenepavilon vagy a permakultúrás kiskert alaprajza? Változik-e a talajszint? Gazdálkodjunk okosan a földdel, mert sokba kerül mozgatni, deponálni és pótolni – a kitermelt földet igyekezzünk másutt felhasználni feltöltésre, szint kiegyenlítésre. Egy lejtő helyett például hasznosabb lehet a teraszos kialakítás, de ehhez pontosan számoljuk ki, hogy legyen elég föld. Végig tartsuk a léptéket, nehogy elszámoljuk magunkat és túl sok vagy túl kevés helyet kapjon egy-egy kerti elem.

6. lépés: A felülnézeti tervezés után nézzük meg a kertünk függőleges lehetőségeit. Pergolák, tűzfalak, lugasok, határoló kerítések, kiszáradt fatörzsek várják a függőlegesen futó növényeket. Jelöljük ki, hol szeretnénk fókuszpontokat és és tömeghangsúlyokat a kertben, hol van szükség tömör zárásra és milyen magasságban, hol kell puhább, lépcsőzetes látványt kialakítani.

7. lépés: Jöhetnek végre a növények. Kezdjük a füvesített területtel, a virág- és veteményes ágyásokkal. A fákat méret szerint helyezzük el: a nagy lombú, árnyékot adó fákat érdemes a kert végébe, a kisebb lombú, dekoratív fajokat a ház közelébe ültetni. Ellenőrizzük a levegőben esetleg átfutó vezetékeket is.

8. lépés: A nagyobb funkcionális felületek felől haladjuk az összetett kerti elemek felé: most jöhetnek a sövények, cserjék, támfalak, járdamenti szegélyek, zónákat elválasztó és összekötő ágyások. Előbb rakjuk fel a súlypontokat – törpecserje, szobor, lámpa, madáritató, híd, tó, szökőkút – majd a kitöltő évelő vagy talajtakaró növényeket. Utolsó fázisban számoljuk ki a fajtánkénti térigény szerint a növényszükségletet – ez segít a költségvetés pontosításában is.

9. lépés: Most, hogy kirajzolódott kertünk képe, tervezzük meg az infrastruktúrát: az elektromos kiállások pontos helyét a kerti világításhoz, a szökőkutak és a grillező, illetve a kerti szerszámok – sövény- és fűnyíró, gallydaráló – működtetéséhez. Figyeljünk a biztonságos földalatti vezetékezésre! Ugyanígy tervezzük meg a vízvételi pontokat és az esetleges automata vagy kézi locsolórendszert.

10. lépés: Ha véglegesnek tekintjük a tervet, készítsünk részletes költségvetést. Kérjünk árajánlatokat, látogassunk el kertészeti árudákba, nézzük meg, mit tudunk kedvezményesen beszerezni. Bátran számítsunk barátokra, szomszédokra, akiktől ingyen beszerezhetünk egy-egy túlnőtt sásliliomot, tőosztott évelőt, cserjét, vagy egynyári magokat. Szükség szerint korrigáljunk a tervet, helyettesítsük a nem beszerezhető vagy túl drága fajtákat. Tovább nem odázhatjuk: kaszára-kapára, indulhat a kerti munka!

„Kertet építeni és ápolni tökéletes stresszűző szabadidő program és közösségi tevékenység” – buzdít Tóth Ádám kertguru, és persze ha elakadnánk félúton, ne habozzunk segítséget vagy tanácsot kérni szakembertől.